Mítoszok az indoor növényvilágítással kapcsolatban

5 Legismertebb mítosz az indoor növényvilágításról

Mítosz #1: A lámpa teljesítménye a fényerősség mutatója

Bár létezik kapcsolat a teljesítmény és a fényerősség között, ez a kijelentés biztosan nem teljesen helyes. Mindig figyelembe kell venni más paramétereket is, sok lámpánál a fényerősség lumenekben van megadva, de inkább a PPFD-re koncentráljunk mikromolban, amit mi minden lámpánál lemérünk és feltüntetünk. Az öreg LED chipek technológiája nagyobb áramfogyasztást eredményez, de kevesebbet világít, mint az új növényi fények, amelyek akár alacsonyabb teljesítményűek is lehetnek. Az ilyen rosszul megvásárolt és alacsony minőségű lámpa nem ad annyi fényt a növénynek, amennyit igényel.

Mítosz #2: A növényeknek nincs szükségük zöld fényre

Az az elképzelés, hogy a növények nem tudják hasznosítani a 450 nm - 550 nm (zöld fény) tartományba eső fényt, nyilvánvalóan helytelen. Biztosan hallottad már ezt valahol, és talán láttad is a spektrális grafikonokkal alátámasztva, amelyeknek a csúcsa csak a vörös és a kék részén volt, a közepén pedig a zöld részen volt a mélypont. Ezek a grafikonok csak a klór A és klór B fotoszintetikus aktivitását mutatják be. Ha figyelembe vesszük a fotoszintézis egyéb fontos folyamatait, például a béta-karotint, az már részben a zöld fény spektrumában látható. Ha azt mondjuk, hogy a növények 100%-ban érzékenyek a kék és a vörös fényre, akkor a zöld fényt a növény körülbelül 20%-ban "látja".

Mítosz #3: A PAR megmutatja, mennyi fényre van szüksége a növénynek

Ezekkel a példákkal néhány fórumon és weboldalon találkoztunk. A PAR nem mutatja meg, mennyi fényre van szüksége a növénynek, ehhez a DLI -t használjuk. A PAR helyes meghatározása (Fotoszintetikusan aktív sugárzás) mutatja be, hogyan "látja" a növény a fényt a szemszögéből. A vörös és kék fényt érzékeli a legerősebben, és a zöld és sárga spektrumra kisebb érzékenysége van.

Mítosz #4: Az LED növényi fények 100% -ban hatékony fényforrások

Ebben a kérdésben persze vitázhatunk, és ezt néhány gyanús üzlet, főként a kínai piacok marketingfogásként használják. A lényeg az lenne, hogy képesek vagyunk 100% -ban elektromos áramot fényvé alakítani. Sajnálatos módon jelenleg nincs olyan technológia, amely ezt teljesítené. Természetesen a LED technológia jelenleg a leginkább hatékony fényforrás, de nem 100%, erre még várni kell. Minden LED fényhasználó tudja, hogy a LED chipek működés közben melegednek, így a felesleges energia hő formájában távozik. Laboratóriumi kísérletek léteznek, ahol 98% -os hatékonyságú fényforrást használnak, a működés alapelve az, hogy a hősugárzás akkumulálódik, amíg annyi energiája van, hogy kijusson látható fény formájában.

Mítosz #5: Az LED világítás nem árthat a növényeknek

Sokan úgy vélik, hogy a LED világítás alacsonyabb üzemeltetési hőmérsékletének köszönhetően a növények nem égnek meg. Természetesen a hőmérséklet szempontjából a LED-ek a fényforrások közül a legjobban teljesítenek, és a növény csak akkor ég le LED fény alatt, ha maga a lámpa érinti a leveleket. Figyelem: a növényt magas fotonáram is égheti, ez a fény erőssége. Ha egy erős növényi lámpát túl közel helyezel a növényhez, ahol akár PPFD érték 1200 mikromol/s/m2 és a növényt hamarosan megégeti a levél világítani, sárgulni és fokozatosan barnulni kezd néhány helyen. A levél átalakulása a szélektől a középpont felé történik. A fiatal növények érzékenyebbek erre, és néhány fajnak akár 750 µmol/s érték is káros lehet.

szerkesztői megjegyzés: Ezen információk fontossága miatt, hogy véletlenül ne okozzon kárt a növénynek, minden növényi lámpánknál feltüntetjük ezeket a fontos paramétereket, például a lámpa magasságát, a fotonáram értékét mikromol/s-ban kifejezve ( PPF vagy PPFD). Az összes ilyen adatot a mi terepeinken professzionális PAR mérővel mérik.